Életútja
Dr. Csendes Béla 1921. november 16-án született Nyúlhegyben. Édesapja még „Csöndes” néven írta alá az anyakönyvet, később a Csendes névhasználat vált általánossá.
Tanulmányait Nyúlhegyen kezdte, majd a győri Czuczor Gergely Bencés Főgimnáziumban folytatta, később a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakon tanult, és több nyelven beszélt.
1948-ban koholt vádak alapján internálták, 1950 és 1953 között a recski kényszermunkatábor foglya volt. Később műszaki könyvtárosként dolgozott, majd nyugdíjas éveiben újra versírásba kezdett, és egymás után jelentek meg kötetei.
Születés és családi háttér
Nyúlhegyen született, szülei Csöndes Béla és Kéring Anna voltak. A család életéhez a paraszti munka, a szőlőművelés és a nyúli kötődés szorosan hozzátartozott.
Gyermekkori világa és a nyúli közeg később is meghatározó maradt számára.
Iskolák és szellemi fejlődés
1928 és 1932 között a nyúlhegyi elemi iskolába járt, majd 1932 és 1940 között a győri bencés gimnázium tanulója volt, ahol tanulmányi eredménye fokozatosan javult, az utolsó évet pedig kitüntetéssel zárta. 1940-ben kezdte meg magyar–latin szakos tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és kiemelkedő nyelvtudással rendelkezett. Emellett 7 nyelven is beszélt, még finnül is.
Háború, internálás, Recsk
1944-ben bekapcsolódott az ifjúsági antifasiszta diákmozgalomba, majd 1948-ban perbe fogták, később különböző táborokba internálták, végül 1950 és 1953 között a recski kényszermunkatáborba került.
A recski élmények mély nyomot hagytak benne, és későbbi verseiben is visszatértek. Társaival titokban, dohánypapírra írt tábori újságot is készítettek.
Új pálya és késői költői korszak
A háború után sokáig nem kapott végzettségének megfelelő munkát, később raktárosként dolgozott, majd 1958-ban szellemi munkakörbe került, és műszaki könyvtáros lett.
Harminckét év hallgatás után újra verset írt, és a ménfőcsanaki bemutatkozások új nyilvánosságot adtak számára. Versei a Hegyalja című lapban is megjelentek.
Felesége és gyermeke
Csendes Béla 1970-ben házasságot kötött Habony Ilonával. Felesége 1976-ban meghalt.
Életének családi vonatkozásai között lánya, Katalin emléke is fennmaradt. A fennmaradt feljegyzések Kati alakját is megőrizték: egyik alkalommal az egesei birtokon látható, egy másik kép pedig budapesti bérmálásának emlékét idézi fel.
Ménfőcsanaki szereplések
A ménfőcsanaki bemutatkozások idején nyúliak is rendszeresen jelen voltak.
Verseskötetek
- Első kötete 1991-ben Bárány Péter Tamás névvel jelent meg.
- A Ráadás a maradékból az előző füzetek verseit is összefogta.
- Az Aszú és áfonya 1995-ben jelent meg.
- A Darócban már halála után került ki a nyomdából.
Halála és emlékezete
Csendes Béla 1996-ban, 75 éves korában hunyt el. Nyughelye a nyúli temetőben található, sírján latin felirat olvasható.
Születésének 100. évfordulóján Nyúl község róla nevezte el a község könyvtárát, emléktáblája pedig a könyvtár falán és az iskolában is megtalálható.
Megőrzött emlékezet
A síron latin felirat olvasható: „Domine, in Te speravi semper”
Magyarul: „Uram, mindig Tebenned bíztam!”
