Egy korai keresztény püspök, akinek hite a szenvedések között is szilárd maradt
Szent Donát Közép-Itáliában, Arezzo környékén született, és már fiatalon a keresztény közösség meghatározó alakjává vált.
A hagyomány szerint 280 és 284 között született nemesi családban, szülei keresztény hitben nevelték, és már gyermekkorától kitűnt jócselekedeteivel. Még húszéves sem volt, amikor 300-ban Arezzo püspökévé választották.
A hagyomány több csodát kapcsol nevéhez: vak asszonyt gyógyított meg, gonosz lelket űzött ki, halottat támasztott fel, és a széthullott misekelyhet imádságára újra éppé tette úgy, hogy a Szent Vér mégsem ömlött a földre.
Diocletianus császár keresztényüldözése idején elfogták, többször megkínozták, börtönbe vetették, tűzbe dobták és méreggel is megpróbálták megtörni, de mindvégig hű maradt Krisztushoz. Végül 304. augusztus 7-én lefejezték, ez lett ünnepének napja is.
Állhatatos hitvalló
A róla szóló hagyományok nemcsak csodatévő szentként, hanem vértanú püspökként is bemutatják, akinek életében a hit, a kitartás és a közösség szolgálata egyszerre kap hangsúlyt.
Miért lett a borvidékek és a szőlősgazdák védőszentje?
Szent Donát tisztelete a IV. századtól Itáliából terjedt el Európában, és különösen a szőlőtermesztő vidékeken vált erőssé. Olaszországban ma is 66 település védőszentje, és számos borvidéken övezi nagy tisztelet.
Hazánkban valószínűleg itáliai szerzetesek közvetítésével honosodott meg kultusza, akik a szőlőművelés hagyományával együtt hozták magukkal a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletét is. Emiatt sok magyar borvidéken találunk Szent Donát-szobrot, képet vagy kápolnát.
Nyúl esetében ez a kapcsolat különösen természetes, hiszen a szőlőkultúra és a helyi vallásos hagyomány szorosan összetartozik. A kápolna ezért nemcsak egyházi emlék, hanem a települési identitás része is.
Egy út menti emlékhelyből lett a nyúli kápolna
A kutatások szerint az 1710-es években Szent Donát szobra valószínűleg még csak egy fülkeszerű építményben állt, amelyet a hívek évente körmenettel kerestek fel. A mai kápolna szentélyrésze feltehetően ebből a korai építményből alakult ki.
1830-ra a helyi tisztelet már annyira kiszélesedett, hogy a kápolna kezdeményét tovább bővítették a hívek számára. A harangtorony ekkor még külön állt az épülettől.
1901-ben a különálló harangtornyot egybeépítették a kápolnával. Ekkor már két harangról szólnak a feljegyzések: az egyiket a Szombathelyi Szeminárium, a másikat annak bérlői, a Markovszky-testvérek adományozták, és viharjelzésre is használták.
A kápolna a 19. századi térképeken is megjelenik: önálló megnevezéssel szerepel a második katonai felmérés környékén, az 1856-os kataszteri térképen pedig már jól azonosítható.
A Szent Donát-kápolna
Egyszerű, fehérre meszelt tér, amelynek középpontjában Szent Donát áll
Az oltár és az oltárkép
A szentélyben álló oltáron Szent Donátot ábrázoló olajfestmény látható püspöki ruhában, kehellyel, pásztorbottal és angyalok társaságában. A jobb oldali angyal kardja a vértanúságra utal.
Bensőséges belső tér
A kápolna belső tere egyszerű és csendes. A fehérre meszelt falakat nem díszítik freskók, a padokkal együtt mégis meghitt és befogadó teret alkot.
A kápolnaajtó feletti üvegablakot Fehér Hajnalka készítette és ajándékozta a kápolnának. Díszítése a borvidékre utal, ami jól illik Szent Donát szőlőhegyekhez kapcsolódó tiszteletéhez.
A szentély boltívét a Szűzanya és Jézus szobrai díszítik, a falakon Boldog Apor Vilmos és az Irgalmas Jézus képe látható. A hátsó falon Szent Antal szobra kapott helyet, a bejárat közelében pedig a liturgikus éneket segítő harmónium áll.
Bal oldalon négy, jobb oldalon öt pad található, így körülbelül harminc ülőhely van, de szükség esetén akár ötven ember is elfér a 48 m² alapterületű kápolnában.
A kis kápolna évente egyszer az egész község nagy templomává válik
Ma már csak évente egyszer tartanak itt misét, mégpedig Szent Donát ünnepét, augusztus 7-ét követő vasárnap.
Ilyenkor szabadtéren tartják az ünnepi búcsúi nagymisét, amelyet meghívott vendégpap celebrál, aki egyben a szónok is.
A hívek az egész községből összegyűlnek, sokan a fák alatt elhelyezett padokon foglalnak helyet, mások állva vesznek részt a szertartáson. Ilyenkor a kis kápolna az egész község nagy templomává lép elő.
Ez az ünnepi alkalom a helyi közösség élő hagyománya, de ettől a kápolna nem válik búcsújáró hellyé; jelentősége elsősorban a helyi vallási és közösségi életben áll.
Élő hagyomány
A búcsú napja elsősorban a helyi közösség ünnepe: találkozás, emlékezet, hit és összetartozás egyszerre jelenik meg benne. A képen Pápai Lajos Püspök látható.
Bíró Lajos püspök miséje (2009.08.09)
A búcsúi ünnepen összegyűlt közösség látványa különösen szépen mutatja a hely élő hagyományát.
Pápai Lajos püspök miséje (2010.08.08)
A kápolna körüli ünnepi együttlét ma is a közösségi emlékezet fontos része.
Összesereglett hívek
A fák alatt ülő és álló hívek közössége jól érzékelteti az alkalom ünnepélyességét.
Hársfák, kereszt és védett környezet
A kápolna környezete
- A kápolnát öreg, árnyas hársfák veszik körül.
- Ezek közül egyet már 1864-ben is százéves faként említenek.
- A fák ma is védelem alatt állnak.
A kápolna melletti kereszt
- Az eredeti kereszt 1879-ben készült Felber Mihály adományából.
- Rossz állapota miatt 2008-ban új, az eredetivel megegyező kereszt készült.
- Ez lett a 2014-ben kialakított nyúli keresztút IX. stációja.
Miért különlegesen értékes ma is a Szent Donát-kápolna?
A nyúli Szent Donát-kápolna értéke több rétegből áll össze. Egyszerre őrzi egy korai keresztény vértanú püspök emlékezetét, a helyi szőlőhegyi vallásosság hagyományát és a község ünnepi emlékezetét.
Jelentősége nem abban áll, hogy búcsújáró hely volna, hanem abban, hogy ma is élő része a helyi közösség vallási és kulturális önazonosságának.
Szépsége nem a monumentalitásában rejlik, hanem abban, hogy a táj, a hit és a helyi emlékezet természetesen kapcsolódik össze benne.
Megőrzése és bemutatása ezért nemcsak műemléki vagy vallási kérdés, hanem közös felelősség is. Ez a hely a múlt tiszteletét és a jelen közösségi összetartozását egyszerre teszi láthatóvá.