A Szurdik
A nyúli Szurdik (hivatalos nevén Sárkánylyuk-vízmosás) Közép-Európa egyik legnagyobb szurdokvölgye, amely a Sokorói-halomvidék északkeleti oldalán, Nyúl községben található. A mintegy 2 km²-es vízgyűjtőterületről lezúduló csapadékvíz és az emberi beavatkozás együtt hozta létre ezt a lenyűgöző, ma már védett természeti és földtani értéket.
A nyúli sárkány históriája
A Szurdik és a Sárkánylik pince világa a helyi mondavilággal is összekapcsolódik, ezért a sárkány története különleges kiegészítő része az oldalnak.
Képekben a Szurdik
A légi felvételen jól látható a Szurdik jellegzetes, meredek partfalakkal határolt völgye, amely éles kontrasztot alkot a környező szántóföldekkel és szőlőültetvényekkel. A kanyargós aszfaltút a vízmosás oldalában fut, mellette néhány lakóház és gazdasági épület látható. A partfalak világos, kopár színe élesen elüt a zöld mezőktől és a bozótos területektől.
Ezen a széles, vízszintes panorámaképen egyértelműen kirajzolódik a Szurdik teljes völgye: a mély bevágás, a magas, meredek partfalak, valamint a völgy aljában kanyargó út és a mellette elszórtan álló házak. A felvétel jól mutatja, milyen drámai a tájforma, mennyire hirtelen mélyül a szurdok a sík mezőgazdasági területek között, és miért számít Nyúl egyik legjellegzetesebb természeti látványosságának.
A Szurdik kialakulása – ok-okozati sorozat
A Szurdik nem természetes folyamatok eredménye, hanem a 17–18. századi emberi beavatkozás és a természet válaszreakciójának drámai következménye. Az alábbi 10 lépés mutatja a teljes történetet.
Török utáni bevándorlás és letelepedés Nyúlhegyen
Az elűzött lakosság pótlására hatalmas bevándorlás indult. Adókedvezmények segítették a telepeseket. Korábban az egyházi szőlőbirtokosok tiltották a hegyben való letelepedést.
Erőteljes erdőirtás
Az új telepesek az egyházi birtokok feletti részeken (Rigós, Cinege és Berek) erdőirtással csináltak maguknak területet, amelyre szőlőket telepítettek.
Erózió és vízmosások kialakulása
Az erdők visszaszorulásával megszűnt a talaj természetes védelme, ezért a lezúduló csapadékvíz egyre nagyobb eróziót indított el, és vízmosások alakultak ki.
A Héma és az Egese elöntései
A Hématető átvágása előtt Nyúlhegy összes vize a Hémán és az Egesén keresztül folyt le az Incső irányába, és rendszeresen elöntötte a hegy alsóbb völgyi utcáit, főként a Héma és Egese környékét.
Miért vágták át a Hématetőt?
A Héma és Egese utca lakóinak tiltakozása miatt a felső vízgyűjtő vizeit a Falu felé akarták elvezetni. Ezért a Hématető 6 méteres küszöbét átvágták, amit a két oldalon korábban kialakult löszmélyutak is megkönnyítettek.
Óriási vízmosás keletkezett
A jelentős szintkülönbség, a gyors lefolyás és a laza kőzetek miatt az átvágás helyén a bevágás gyors mélyülése indult meg, és néhány évtized alatt félelmetes, egyre szélesedő és mélyülő vízmosássá alakult.
Hordalékkúp és alsó falurészek elöntése
A kimosott mintegy 263 000 m³ anyagból a Mária-szobortól Kisnyúlig 1,4 km hosszú és 20–30 m széles hordalékkúp alakult ki. Nagy esőzések idején, például 1902-ben, a víz vastag iszaprétteggel öntötte el és töltötte fel Káptalan- és Kisnyúl házainak környékét.
A víz elterelése a Kis-Pándzsa felé
A lenti falvak panaszai miatt a hordalékkúpot gátként használták fel, és a Jókai utca felől az időszakosan lezúduló vizeket egy árokkal a Kis-Pándzsa felé vezették el.
A gátépítés kezdete 1935-ben
A további mélyülést és szélesedést 1935 nyarán állami támogatással épített keresztgátakkal próbálták megállítani. Ekkor összesen 13 hordalékvisszatartó kőgát épült.
Feltöltődés, magasítás, újabb gátak
A gátak mögött a vízmosás idővel feltöltődött, ezért a korábbi műtárgyak egy részét magasítani kellett, és 1960-tól további 10 új gát is épült.
Ábrák és szemléltetés
A Sárkányluk-vízmosás (Szurdik) hossz-szelvénye a Mária-szobortól a Héma hídig a beépített gátakkal. Jól látható a szintkülönbség, a feltöltődött területek és a gátak helyzete.
A jégkorszak végi löszréteg, a kibillent rétegek és a pannon-tengeri üledékek. Az emberi beavatkozás (pinceszint, vízmosás) is jól látható.
Út a gerincen
Kezdetben csak a hegyen átvezető út volt jelen a vízválasztó gerincen.
Löszmélyutak
A Hématető mindkét oldalán fokozatosan mélyutak alakultak ki.
Közeledő bevágások
A két oldal bevágásai a vízválasztó felé hátrálva közelítették meg egymást.
Átvágás
Az itt élők szándékosan átvágták a 6 méteres küszöböt, hogy a pusztító árvizektől meneküljenek.
Gyors mélyülés
A szintkülönbség miatt a bevágás gyorsan mélyült és rövid idő alatt óriási vízmosássá szélesedett.
Gátakkal rögzített állapot
A később beépített keresztgátak megfékezték a további pusztulást, mögöttük feltöltődés és növényesedés indult.
Miért nőtt ekkorára?
Gyors vízlefutás
A mintegy 2 km²-es vízgyűjtőterületről rövid idő alatt (kb. 25 perc) nagy mennyiségű csapadékvíz gyűlik össze (18–20 m³/s).
Nagy esés és mozgási energia
A jelentős lejtés (7 cm/m) miatt a víz 4–5 m/s sebességre tesz szert, így hatalmas romboló hatása van.
Laza kőzetek
A lösz, a homok, a homokkő és az agyagos rétegek nem tanúsítottak elég ellenállást az erózióval szemben.
Emberi beavatkozás
A vízválasztó átvágása nem csupán új lefolyási utat nyitott, hanem fel is gyorsította a természetes pusztulási folyamatokat.
A gátak világa
A vízmosás további szélesedését és mélyülését nagyszabású gátépítésekkel állították meg.
| Adat | Érték | Jelentés |
|---|---|---|
| Első gátépítés | 1935 | Ekkor készült el 13 hordalékvisszatartó kőgát. |
| További építések | 1960-tól | További 10 új gát épült, mert a régebbiek többségét a hordalék betemette. |
| Gátszakadás | 1959 | A VII. és VIII. gát szakadt át rendkívüli árhullámkor. |
| A szakadás oka | 21,5 m³/s | 1,5–2 órás nagy eső, a vízhozam meghaladta a rendszer teherbírását. |
| Legnagyobb gát hossza | 20 m | A legnagyobb gátak tekintélyes méretű mérnöki beavatkozások voltak. |
| Legnagyobb gát magassága | 9,5 m | Jól mutatja a vízmosás megfékezésének léptékét. |
| Falvastagság | 1 m | Még ez sem volt elég az 1959-es rendkívüli terhelésnél. |
Madarász János kőműves különösen kitűnt a gátépítő munkákban. Az építkezéseken áprilistól júniusig 30, júliustól szeptemberig pedig 50-105 munkást foglalkoztattak. Ezek zöme helybeli volt.
Jól érzékelhető rajta a mérnöki beavatkozás léptéke és a vízmosás mélysége.
Mit mutatnak a partfalak?
A feltárt partfalakban a löszréteg, a pannon-tengeri üledékek és a kibillent rétegek egyaránt megfigyelhetők. Az útépítési munkák során a földgépek láthatóvá tették a mélyebben fekvő pannon-tengeri rétegeket, sőt a rétegek dőlésszöge is jól kivehető.
A partfalak folyamatos eróziója és a 20. századi kőfalas védelem látható a képeken.
A jégkorszak végi porhullás eredménye – a felszín közelében található löszréteg.
Löszréteg
A felszín közelében található lösz a jégkorszak végi porhullás eredménye, amely a táj egyik legfontosabb felszínközeli üledéke.
Pannon-tengeri üledékek
A mélyebb részeken a Pannon-tenger szürke agyag-, homok- és homokkőrétegei figyelhetők meg, tengeri élőlények maradványaival.
Kibillent rétegek
A rétegek nem vízszintesek: dőlésük a partfalban is jól látható (Harmadidőszak végi vetődések miatt).
A képen látható kőfal ellenére sem mindig sikerül megvédeni az úttestet a partomlásoktól.
A Sárkánylik pince
A Sárkánylik pince több száz éves, U alakban kimélyített pincéje. Egykor dézsmapinceként szolgált, ahol az egyházi birtokosok a beszolgáltatott tizedet gyűjtötték.
A Sárkánylik pince belső tere hosszú, boltíves járatával és hordóival jól érzékelteti a több száz éves borászati múlt hangulatát. A pince nemcsak építészeti érdekesség, hanem Nyúl helytörténetének és szőlőművelési örökségének fontos emléke is.
Védett környezet
A Szurdik geológiai értékét elsősorban a partfalakban megfigyelhető rétegek adják, amelyek a terület földtani múltjáról tanúskodnak.
A partfalak rétegei
A víz által kettéfűrészelt domb partfalában nyomon követhetők a geológiai múlt eseményei. A különböző színű és vastagságú rétegek évmilliók változásairól tanúskodnak.
Pannon-tengeri üledékek
A függőleges partfal alsó zónájában jól tanulmányozhatók az egykori Pannon-tenger 10–16 millió éves szürke agyag- és homokkőrétegei.
Felszínközeli löszréteg
A partfal felszínközeli részén a jégkorszak végén hulló porból keletkezett löszréteg látható.
Dőlő tengeri rétegek
A mélyebben fekvő pannon-tengeri rétegek és azok dőlésszöge is jól kivehető a partfal csíkozatán.
A hét tanulság
A táj működésének ismerete nélkül könnyen hibás döntések születnek.
A természet rendjébe való beavatkozás hosszú távon súlyos károkat is okozhat.
A tájhasználatnak a természeti adottságokhoz kell alkalmazkodnia.
Egy helyi érdek más településrészekre is súlyos terheket rakhat.
A múlt káros folyamatai figyelmeztetésként szolgálnak a jelen számára is.
A hajdani pusztító vízmosás ma turisztikai, földtani és természeti érték.
A Szurdik története különösen fontos az iskolások és a község jövőjét irányítók számára.